Kovács Tibor

Kovács Tibor néptánc pedagógus
Kovács Tibor néptánc pedagógus

2008-ban szereztem diplomát a Magyar Táncművészeti Főiskolán néptánc szakirányon. A Harmónia Alapfokú Művészeti Iskolában 2008-tól dolgozom, Kiskörén, a székhelyen jelenleg hat csoportot tanítok táncolni.

Tapasztalataim alapján merem állítani, hogy minden gyermeknek ” kötelezően” részt kellene venni valamilyen művészeti oktatásban. Évekkel ezelőtt néptáncból, készítettem egy összehasonlítást, gyermekekről úgy, hogy a tanulmányaikat (iskolai osztályzásukat) vettem alapul. A csoportban egy osztály tanulói szerepeltek. Egyik fele nem vett részt néptánc oktatásban, a másik fele pedig járt néptánc órákra. Egy éves viszonylatot vizsgálva észre vehetőbben látszott a fokozatos fejlődés a néptáncos gyerekek osztályzati eredményén, még azoknál is, akik gyengébb képességűek voltak. Hogy miért? Én azzal magyarázom, hogy ezeknek a gyermekeknek kreatív sok irányú koncentrálást kellett megtanulniuk ahhoz, hogy a bonyolultnál bonyolultabb mozgás kombinációkat meg tudják oldani. Ez által állandóan ” fitten” tartották az agyukat.

Másrészt a művészeti nevelés – nem csak a mozgásművészetre gondolok- rendkívüli önbizalmat ad a gyermekeknek. Ez az önbizalom kihat a tanulmányaira, társas kapcsolataikra, kommunikációs készségükre és nyitottá teszi őket minden más területen is.

Tánctanítási pályafutásomban arra vagyok legbüszkébb, hogy egyre több gyermeket taníthatok éppen azért, mert egymásnak átadják az élményüket és kíváncsivá teszik társaikat. Jók a visszajelzéseik, örömmel tanulnak, és nagy szeretettel vesznek körül.

1999 óta fogyatékkal élő fiatalokkal is rendszeresen foglalkozom, a Speciális Művészeti Műhely Egyesület szakmai munkájában is részt veszek. Szakdolgozatomat is a speciális oktatást igénylők módszertanából készítettem.

Büszke vagyok arra még, hogy egy város (Kisköre) kulturális életében részt vehetek és mindenki várja a táncos gyerekeink szerepléseit, részévé váltunk a város művészeti életének.

Magam részéről úgy érzem, mindent elértem az elismerésekben, díjazásokban, amit e szakmában legtöbb esetben el lehet érni: A Népművészet Ifjú Mestere vagyok, „Értelmileg sérült embertársainkért” emlékplakett birtokosa stb. A jelenlegi munkáim, újabb és újabb kihívások elé állít, ez pedig rákényszerít arra, hogy folyamatosan képezzem magam. Körülöttünk minden változik, mások az elvárások.